A növénytermesztés alapja a fotoszintézis, az a folyamat, amelynek során a növények a napfény energiáját szerves anyaggá alakítják. Bár ezt a tényt általánosan ismeri mindenki, a fényintenzitás mérésének és tudatos nyomon követésének fontossága a mindennapi gazdálkodói döntésekben még korántsem magától értetődő. Pedig a rendelkezésre álló fény mennyisége közvetlenül befolyásolja a terméshozamot, a fejlődési ütemet és a termesztési ciklusok hosszát.

A fotoszintézis és a fény összefüggése

A növények a fényenergiát a klorofill nevű pigment segítségével nyelik el, és ezt alakítják szén-dioxidból és vízből cukrokká, ez a fotoszintézis lényege. A folyamat intenzitása azonban nem lineáris, egy bizonyos fénytelítési pontot elérve a fotoszintézis már nem gyorsul tovább, ugyanakkor tartósan alacsony fényintenzitás esetén a növekedés és a szárazanyag-felhalmozás is lelassul.

A növénytudomány és az agrármeteorlógia egységesen megerősíti, hogy az érkező sugárzás mennyisége és napi eloszlása meghatározó tényező a termésképzés szempontjából, különösen a kritikus fenológiai fázisokban, mint a virágzás, a gyümölcsképződés, vagy az érés időszaka.

Borult időszakok hatása a növényekre

A tartósan borult, fényszegény időjárás nemcsak a napi fotoszintézist korlátozza, hanem a hiányzó fényenergia napról napra halmozódva érzékelhetően lassítja a növények fejlődési ütemét is. Ez a szabadföldi kultúráknál éppúgy megfigyelhető, mint fóliás vagy üvegházi termesztésben.

A csökkent fényintenzitás következményei között szerepelhet:

• Lassabb növekedés és kisebb szárazanyag-tartalom,
• Elnyúló tenyészidő, amely hatással lehet a betakarítás tervezett időpontjára,
• Fokozott fogékonyság bizonyos gombás betegségekkel szemben (különösen magas páratartalmú, borult időjárásban),
• Fóliás termesztésben a mesterséges fénypótlás szükségességének felmerülése.

A fényviszonyok tudatos követése, mint gazdálkodói eszköz

A precíziós gazdálkodás egyik alapelve, hogy a döntések mért adatokon, ne csupán tapasztalaton vagy becslésen alapuljanak. A fényintenzitás folyamatos mérése és rögzítése olyan adat alapot teremt, amelynek segítségével hosszabb idősorokon azonosíthatók az évente visszatérő fényszegény periódusok, így a termelő előre felkészülhet ezekre akár a vetési időpont módosításával, akár a megfelelő fajta megválasztásával.

A fény a növénytermesztés egyik legfontosabb, mégis sokszor figyelmen kívül hagyott erőforrása. A helyi mérések emellett átláthatóvá teszik, hogy a kultúrák milyen fény ellátásban részesülnek, ami megalapozottabb döntéseket tesz lehetővé a termesztés minden szakaszában. Legyen szó szabadföldi vagy fóliás termesztésről a fényviszonyok ismerete valós versenyelőnyt jelent.