Nem csupán kellemes vagy kellemetlen időjárási jelenség. A szélsebesség és a szélirány ismerete közvetlen hatással van a mindennapi gazdálkodói döntésekre, a növényvédelemtől kezdve az öntözésen át egészen a betakarításig.

Mit jelent a szélsebesség és a szélirány?

A szélsebesség azt mutatja meg, hogy a levegő milyen gyorsan mozog a talajjal párhuzamosan, mértékegysége általában m/s vagy km/h. A szélirány azt jelöli, honnan fúj a szél, hagyományosan égtájak szerint adják meg (pl. északi, délnyugati szél).

Ez a két adat együtt értelmezhető igazán. Nem mindegy, hogy erős szél (10,9-13,3 m/s; 39-49 km/h  Beaufort-skála szerint) fúj-e, és az sem, hogy melyik irányból érkezik, hiszen a különböző irányú szelek más-más hőmérsékletet, páratartalmat és időjárási rendszert hozhatnak magukkal.

Miért fontos a szél a növényvédelemben?

A szélsebesség az egyik legkritikusabb tényező a permetezés tervezésekor. Erős szélben a kijuttatott növényvédő szer vagy műtrágya-oldat nem csak a kezelni kívánt területet érinti, ez hatékonyságvesztést is jelenthez, illetve környezeti kockázatot is magában hordoz, például a szomszédos területek, vízfelületek szennyezését. A legtöbb szakmai ajánlás szerint 4 m/s feletti szélsebességnél a permetezést el kell halasztani.Növényvédőszeres permetezés 4 m/s (14,4 km/h) szélsebességig, levegőrásegítéses kijuttatási vagy légbeszívásos permetcsepp-képzési technikával 6  m/s (21,6 km/h) szélsebességig végezhető. Hideg és meleg ködképzés esetében 2  m/s-nál (7,2 km/h) nagyobb szélsebességnél, növényvédő szeres kezelés nem végezhető. 

A szélirány sem elhanyagolható, ha a szomszéd parcellán érzékeny kultúra vagy ökológiai gazdálkodás folyik, különösen fontos tudni, merre sodorja a szél a permet-felhőt. Az egészségkárosodás megelőzésére a mindenkori szélirányt figyelembe kell venni. 

Párolgás és vízgazdálkodás

A szél fokozza a párolgást, mind a talaj felszínéről, mind a növények leveléről, ez az úgynevezett transzspiráció. Erős, száraz szél esetén a növények vízigénye megnőhet, ami az öntözési terv felülvizsgálatát teheti szükségessé. Ez különösen száraz, meleg időszakokban, illetve homokos, könnyű talajon gazdálkodóknál fontos szempont.

Talajvédelem és szélerózió

Alacsony növényborítottságú területeken vetés után, tarlón vagy tavaszi talajmunkák idején  az erős szél szélerózióhoz vezethet. A talaj felső, tápanyagban gazdag rétegét a szél képes elfújni és máshol lerakni, ami hosszú távon a termőképesség romlásával jár.

A szélirány ismeretében meghatározható, hogy a gazdaság mely parcellái vannak leginkább kitéve ennek a kockázatnak, és szükség esetén élőfasávok vagy egyéb védelmi megoldások telepítése is célzottabban tervezhető. A deflációnak (széleróziónak) kitett területeken a talajművelést és a vetést minden esetben szélirányra merőlegesen kell végezni. Ez a barázdaszerkezet és a növényi sorok révén megtöri a szél erejét, lefékezi a talajfelszín feletti légáramlatokat, és megfogja az elfúvásra hajlamos talajszemcséket 

Fagyveszély és mikroklíma

A helyi tapasztalatok mellett a mért adatok segíthetnek azonosítani, hogy melyik égtájról érkező szél jelent fokozott fagykockázatot a virágzó gyümölcsösökre vagy a korai zöldség kultúrákra. Ráadásul szélcsendes éjszakákon a hideg levegő a mélyebb fekvésű területeken gyűlik össze, ez az úgynevezett fagy-zseb jelenség, amelyet némi légmozgás meg tud akadályozni.

A helyi mérés előnye

Az országos vagy regionális szélelőrejelzések tájékoztató jellegűek, de a helyi domborzat, erdők, épületek és más akadályok jelentősen befolyásolják a szél viselkedését egy adott területen. Egy helyben felszerelt meteorológiai állomás valós idejű, pontos adatokat ad a saját gazdaságról, így a gazdálkodó nem általános becslések, hanem tényleges mérések alapján dönthet.